دورية أكاديمية
Botanical comparison of man-made landforms in the Nagykunság and Nagy-Sárrét regions (E Hungary) ; Mesterséges felszínformák botanikai összehasonlítása a Nagykunság és a Nagy-Sárrét vidékén
العنوان: | Botanical comparison of man-made landforms in the Nagykunság and Nagy-Sárrét regions (E Hungary) ; Mesterséges felszínformák botanikai összehasonlítása a Nagykunság és a Nagy-Sárrét vidékén |
---|---|
المؤلفون: | Kis, Szabolcs |
المصدر: | Kitaibelia; Vol. 23 No. 1 (2018): In memoriam Frigyes Hazslinszky; 65-76 ; Kitaibelia; Évf. 23 szám 1 (2018): Hazslinszky Frigyes emlékszám; 65-76 ; 2064-4507 ; 1219-9672 |
بيانات النشر: | Debreceni Egyetem |
سنة النشر: | 2021 |
المجموعة: | University of Debrecen Electronic Archive (DEA) / Debreceni Egyetem elektronikus Archívum |
مصطلحات موضوعية: | burial mounds, Devil’s dykes, loess grassland, river dikes, gát, kunhalom, löszgyep, ókori sánc |
الوصف: | Loess grasslands are among the most important vegetation types of the Great HungarianPlain. This paper compares the composition of vegetation situated on three types of man-madelandforms (burial mounds, Devil’s dykes and river dikes) which were built in different historical times. Istudied the similarities and differences in their vegetation, focusing on the rare species and plantassociations. I studied six burial mounds, two Devil’s dykes and four river dikes. All of the studiedlandforms were covered by loess steppes, loess cliffs or Artemisia salt steppes. Devil’s dykes had themost valuable vegetation and they preserve a very diverse flora in the landscape. ; Az Alföld flórájának kutatásában kiemelt szerepet kap a lösznövényzet megmaradt állományainaktanulmányozása. Munkám során azon mesterséges felszínformák növényzetét vizsgáltam,melyeken az antropogén hatások ellenére fennmaradhattak, vagy amelyekre betelepülhettek a hajdanilöszvegetáció képviselői. A vizsgálatok során arra kerestem a választ, hogy milyen hasonlóságok, illetvekülönbségek figyelhetőek meg ezen építmények növényzete között, mivel azok különböző korokbanépültek. Minden építményt löszgyep (Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae) vagy löszfalnövényzet(Agropyro cristati-Kochietum prostratae), esetleg ezek mozaikja borította. Megfigyelhetőek voltak továbbáa környező területekről feltelepülő ürmös szikespuszták (Artemisio santonici-Festucetumpseudovinae) fajai is. A vizsgált összehasonlítási szempontok (szociális magatartás típusok, Shannon diverzitás,DCA ordináció, cönoszisztematikai rendszer) alapján megállapítható, hogy a Nagykunság és aNagy-Sárrét vidékén a mesterséges felszíniformák közül az ókori sáncok őrizték meg leginkább a löszgyepekjellegzetességeit. |
نوع الوثيقة: | article in journal/newspaper |
وصف الملف: | application/pdf |
اللغة: | Hungarian |
العلاقة: | https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/7183/6588Test; https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/7183Test; http://hdl.handle.net/2437/319024Test |
DOI: | 10.17542/kit.23.65 |
الإتاحة: | https://doi.org/10.17542/kit.23.65Test http://hdl.handle.net/2437/319024Test https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/7183Test |
حقوق: | https://creativecommons.org/licenses/by/4.0Test |
رقم الانضمام: | edsbas.D4EAE78A |
قاعدة البيانات: | BASE |
DOI: | 10.17542/kit.23.65 |
---|